Megéri minőségi túracipőre áldozni?
Aki szereti a természetet járni előbb-utóbb szemben találja magát azzal a dilemmával, hogy jó volna valami igazán talpakra szabott cipő, amiben a léptek könnyedebbek, a terep kevésbé kíméletlen, és úgy egészében a túrázás élménye sokkal jobban kibontakozhat. Nos igen, ideig-óráig a neve nincs sportcipők, sőt túracipők is jók lehetnek, de amikor már tényleg fontos a kényelem, akkor egy valamin nem éri meg spórolni, ez pedig a hibátlan minőség.
Előre az egyéni igényekkel!
A túrázásról, mint időtöltésről úgy nagy általánosságban beszélni különösen a megfelelő lábbeli kiválasztásának szemüvegén át nagyjából esélytelen. Ez egy gyűjtőfogalom. Beletartozik az is, aki havonta egyszer két kilométert gyalogol a közeli sík terepen, és az is, aki hetente kőkemény teljesítménytúrákon vesz részt, és még a hegymászástól sem riad vissza. Tehát univerzális értelemben kizárt egyetlen befutó cipőt találni, ami mindenkinek jó. De akkor mik azok a tényezők, amik segítségként szolgálhatnak?
Természetesen az egyéni elvárások. Ha például a túrák ritkák, és könnyű terepen zajlanak, akkor a Hervis túracipő tökéletes választás, pláne ha az általánosabb modellek közül kerül ki a befutó. Már így is határozottan nagy előrelépést jelent ez a nem specifikus lábbelikhez képest. Mert kezdőként még hajlamos az ember olyan apróságokról megfeledkezni, mint például hogy a túrázás nem feltétlenül veszélytelen, azaz a lábak épségének bebiztosítása akkor is fontos, ha történetesen elvileg sima erdei ösvény bejárása a cél. A megbújó gyökerek, a földhöz tapadó vadszeder indák a bokatörő mutatványok hamisíthatatlan főszereplői, és akkor ez csak két tényező a sok közül.
De vajon mikor jön el az a pont, amikor érdemes mondjuk egy Jack Wolfskin túracipő megvásárlásában elgondolkodni? Igaziból ezt személyesen érzi az ember. Érzi, hogy mikor lépi át azt a határt, amikor a sima, egyszerű túracipő nem megfelelő, nem túl kényelmes, amikor már nem két kilométerről, hanem ötről van szó, meg 2000 méter tengerszint feletti magasságról. Ekkor már nem célszerű takarékoskodni, különösen azért nem, mert ezen a szinten már a cipők olyan minőséget képviselnek, ami egyúttal tartósságot, hosszú élettartamot is jelent.
A Salewa túracipő, illetve a Salomon férfi túracipő is ebbe a kategóriába sorolhatóak. Jócskán túl vannak azon, amit az egyszerű Hervis túracipők kínálnak. De ez így van jól, ugyanis ennek a fajta sokszínűségnek hála mindenki azt a fajtát részesítheti előnyben, ami az egyéni céljainak megfelel. Egy biztos. Könnyű hozzászokni a jóhoz. Amikor az ember a saját talpain tapasztalja meg a különbséget, amikor egy kőkemény túra után nem kell víz- és vérhólyagokkal bajlódni, és két napig pihentetni a meggyötört lábakat, akkor máris értelmet nyer a beruházás.
Íme a minőség a profi paraméterek nyelvén bemutatva!
Így a végére jöjjön néhány kulcstulajdonság, amik egyet jelentenek a profizmussal, és amiket érdemes külön keresni, megtapasztalni minden egyes túra alkalmával: goretex a talpban, hálós bélés, kopásbiztos felső rész, speciális kötési rendszer, megerősített orr- és sarokrész, hab középtalp réteg, párnázott belső rész.
